Akarsz-e játszani?


Tegnap egész nap egy fiatal 7 és 9 év közötti csoporttal voltam. A lelkesedés, a kacagás és a móka nem ismert határokat.
Azt hiszem itt egy újabb ok ami arra késztet minden nap, hogy végigcsináljam.
Csütörtökön a munka után mindig foci van. A szomszéd városban Ronséban.
A teljes társaság nagyon kedves, de a legjobban Willy személyét imádom.
Minden héten ott van, játszik, és ami a legfontosabb , hogy mosolyog bármi történik a pályán. Mindezt annak ellenére, hogy októberben 70 éves lesz. Azt hiszem sokat tanultam tőle az életről.
Jól esett tegnap ennyit játszani, még akkor is ha a póker esten, ami a foci után szokott lenni, én kezdtem a legjobban. Megötszöröztem a pénzem, aztán szépen lassan kifolyt, és még a kezdő 5 eurómat is elvesztettem. C’est la vie.
Boldognak lenni jó, ezt lehet látni a képeken is.
#100 boldog nap # 3. nap


Yesterday I spent the whole day with a group between 7 and 9 years old children. The enthusiasm the happiness and the amount of laughing was beyond every limit.
I think this is a new reason for me not to stop my project and do the best every day.
On thusdays after work we always play football in Ronse which city is also here like 15 minutes drive from us. The whole company is really nice but for me the most pleasant person to play with is Willy, who plays every week and most importantly smiles whatever happens on the field. Surprisingly he will turn into 70 this October. He taught me a lot about attitude and the life.
It was a pleasure to play that much yesterday, even though on the poker night, which is always after the football, I started the best, I multiplied my money like 5-6 times. Of course because I am not the best player step by step I lost it all, but the pleasure was still there. C’est la vie.
It is good to be happy, you can also see this on the pictures.
#100 happy days #Day 3


 

Duke Dumont – I got you

Advertisements

“‘Cela est bien dit,’ répondit Candide, ‘mais il faut cultiver notre jardin’.”


Ma szerda van

Ma Voltaire és Jókai Mór jutott eszembe miközben dolgoztunk. Tegnap elkezdtük kialakítani a helyet a növényeknek, és a mai napon sikerült mindent a végleges helyére tenni. A végeredmény szavak nélküli gyönyörködés, és a tudat, hogy alkottunk valami csodálatosat.
A Candide c. regény végső tanulságát sikerült megértenem, miszerint „műveljük meg kertjeinket”. Megnyugtató érzés.
Ahogyan pedig Jókai fogalmazott egy versében:

„Ültess fát!
Hogyha mást nem,
lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot,
messze érzed illatát.
Kis madárka száll reája,
ingyen hallgathatod szavát.
Ültess fát! ”
Szerintem első osztályos lehettem amikor ezt a verset tanultam. Jól esett ma megélni.

A munka után pedig maradtunk segíteni a mászóklubban, és kajakoztunk egy jót a falmászás után. Sok boldogságot szereztünk ezzel pár gyereknek.
#100 boldog nap #2. nap


Today is Wednesday

Today I was thinking about Voltaire and Jókai Mór while we were working. We started to clean and prepare the place for the plants, and this afternoon were we able to finish. The result is delightful staring at the plants, because we have done something amazing.
The final sentence of the novel Candide written by Voltaire is  “we must go and work our garden.” That is a really relaxing feeling.

And as Jókai Mór wrote a poem with the line: “Plant a tree!”
I do not consider myself such a good interpreter to do the translation even tough it is a really simple poem. If someone of you are interested is his books, you will find mostly novels also in English. However the chance is always there to learn Hungarian 😉

After the work we decided to stay to help in the climbing club, and we did kayak  and climbing.  We made the day better for a few children.
#100 happy days #Day 2.


Vandaag is het Woensdag

Ik heb de hele dag aan Voltaire en Jókai Mór gedacht gedurende onze werk. Wij zijn begonnen alles te klaarzetten en schoonmaken gisteren, en vanmiddag konden wij klaar zijn met de werk met de plantjes.
Met resultaat waren wij stilte en hebben gewoon genieten van de uitzicht van onze werk. Wij hebben iets mooi gedaan.
Als Voltaire heeft geschreven in Candide: “Wij moeten in onze tuin werken” Dat is inderdaad een gezellige gevoel.

En als Jókai Mór schreef in een dicht: “Plant een boom!”
Ik zou liever de dicht niet vertalen omdat ik echt niet de beste tolk ben. De mogelijk is altijd toch er om Hongaars te leren 😉

Na de werk hebben wij voor de klimclub gebleven  en wij hebben ook kayak gedaan. Wij hebben de dag van een paar kinderen mooier gedaan.
#100 blije dagen #Dag 3.

Feeling Good – Nina Simone

Tu as du temps


Van időd.

Vagy nincs? Egy nap leforgása alatt visszanyertem a rám jellemző pozitivitást.
Mi ennek az oka?
– Talán a barátok. Mindig vannak, csak észre kell őket venni, és beszélni kell. Az elmúlt két napban volt szerencsém a munka közben is gondolkozni.
Soha nem hittem volna, hogy a három nyáron át tartó napszámos munkából való tapasztalataim fognak kamatozni, egy outdoor traininget hirdető belgiumi projekt ideje alatt, és mégis!
Tegnap vettem egy könyvet a jó életről, és ma kaptam egyet szintén erről Alitól. Örülök, hogy elkezdtünk többet beszélgetni. Vannak hasonló gondolataink, és kedves személyiség.
Mindemellett szeretném elkezdeni a 100 nap 100 boldog pillanat kihívást, amit egy kedves ismerősömnél láttam Elizánál, és nagyon mély benyomást tett rám. Ennek értelmében minden nap szeretnék írni valamit ami boldoggá tett.
Íme pár kép a munkáról, és arról, hogy miért vagyok ma boldog.
#100 boldog nap #1.nap


You have time

Do you? In one day, I got back all of my optimism, which is sorrunding me every day.
What is the reason behind it?
– Maybe the friends. They are always there, you just simply have to recognize them, and start conversations. In the past two days I was lucky enough to have to take my goals, thoughts and plans into consideration.
I have never thought about that, my part time summer job, which was only physical work, will help me in a project in Belgium, that is about Outdoor training. But still!
Yesterday I bought a book about the good life, and today I got one from Ali. I am really glad that we started to talk more, and get into serious topics. We have similar thoughts and he is a really pleasant person.
Besides these amazing things, I would like to start a challenge about 100 days and 100 happy moments, which experience I got to see already from my friend Eliza, and it made a really deep impression on me. So, I am planning to write every day about something that made me happy.
Here are a few pictures about the work and the past two days.
#100 happy days # Day 1


Je hebt tijd

Is het waar? In een dag, heb ik mijn optimisme helemaal teruggekregen, dat is altijd tegen me.
Wat is de reden?
– Misschien de vrienden. Zij zijn altijd erbij, als je hem nodig hebt, en je moet gewoon opmerken, en beginnen te spreken. In de vorige twee dagen was ik gelukkig genoeg, een lange tijd te hebben gedurende mijn job voor alles te nadenken. Wat ga ik doen na Augustus of waar ga ik wonen? Ik kan deze vragen nog steeds niet antwoorden, maar deze zijn niet erg.
Ik kon het nooit voorstellen dat mijn vakantiewerk ga me helpen in een Belgische project in Buiten training, en toch!
Gisteren heb ik een boek over het goede leven gekocht en vandaag heb ik een andere gekregen van Ali. Ik ben echt tevreden dat wij zijn begonnen te spreken. Wij hebben gelijke denken en hij is een echt plezant persoon te kennen.
Hiernaast deze verbazingwekkend dingen, Ik zou graag een uitdaging beginnen te doen, dat werd getond voor me door een vriend Eliza, en het heeft zo’n indruk gemaakt, ik ook dat will doen. Dus ga ik elke dag iets schrijven over iets mooi in mijn dag die heeft me blij gemaakt.
Hier zijn een paar foto over het werk en de vorige twee dagen.
#100 blije dagen #Dag 1

F. Chopin – Spring waltz

That’s what’s up


Négy hónap telt el amióta teljesen megváltozott az életem.

Milyennek mondható ez a változás?
– Fogalmam sincs. Annyit tudok, hogy nap, mint nap próbálok pozitív maradni és megtartani a boldog pillanatokat fontosnak, miközben a kellemetleneket igyekszem elengedni.
Mit látnak ebből mások?
– Azt, hogy visszahúzódó vagyok, nem vicces, unalmas és még csak inni sem szeretek, ami bizonyos körökben nagyobb bűn, mint bármi más.
Mi ennek a következménye?
– Nem teljesen vagyok motivált. Néha egyáltalán nem. Nem motiválnak a  kollégák sem, hogy még jobban megtanuljam a nyelvet, már így is túlszárnyaltam az elvárásokat, még ha az iskola vége óta megközelítőleg 10 szót ha tanultam. Ehelyett inkább franciául tanulok. Előfordul, hogy a szobámban ülök, és nem akarok kimozdulni, ami persze a saját döntésem, de nem érzem, hogy itt kíváncsi lenne pár emberen kívül bárki is a gondolataimra, miközben tudom, hogy otthon sok barátom van, akik hiányolnak és akik nekem is hiányoznak.
Akkor mégis miért vagyok még mindig itt?
– Vannak olyan csoportok, akik őszintén kedvesek. Olyan barátok, akik őszintén szeretnek, és már nem tart olyan sokáig. Biztosan fog hiányozni a belgiumi élet, és a kulturális sokszínűség, amikor egy beszélgetés alkalmával a nyelv háromszor vagy négyszer változik 5 percen belül. Ellenben a munka nagy része egyáltalán nem, jobban mondva a hozzáállás.
Ha ez nem volna elég, itt van még Antonio, akivel egyformán szükségünk van egymásra, és támogatjuk egymást. A héten megkérdezték, hogy a férfiakhoz, vagy a nőkhöz vonzódom-e, ami ironikus ha egy kicsit is visszagondolok a középiskolai éveimre.
Mi a konklúzió?
-Ameddig tehetem, megpróbálom a legtöbbet kifacsarni ebből a savanyú citromból, mert tudom, hogy később még nagyon finom limonádét tudok belőle készíteni magamnak.
Egy kis motiváció pár képben Hágából és zenében, mert mégiscsak csodás az élet.


Four months have already gone since my life totally changed.

What is this change like?
– I have pretty much no idea. I know that I try to stay positive every day, and only keep the pleasant moments, meanwhile try to let the less nice ones go.
What can other people see from this?
-I am shy, not funny, boring and moreover, I do not even like to drink, which is the biggest crime in certain places on the Earth.
What are the consequences?
I am not so motivated. Sometimes not at all. The colleagues are not giving me feedback that  I should learn the language more, I have already done more than they could have ever imagined, although since the end of school, I barely learnt like 10 words. I learn French now. It happens sometimes that I am just sitting in my room, and I do not want to go out, which is of course my decision, but I do not feel that anyone would be interested in my thoughts besides a few number of people, meanwhile many friends are missing me, and I also feel the same about Hungary and them.
Why am I still here than?
– There are groups, who are frankly kind. Friends who really love me, and it is not even so long. I am sure that I will miss the life in Belgium, and the cultural diversity, when in one conversation the language changes three or four times in 5 minutes. However the work will not be missed at all or to be more precise, the attitude.
If it was not enough, Antonio is also here, who we really need each other with, to support each other. He is the truest best friend of mine since months. This week I was asked a question whether I am into men or women, which is the biggest irony that I could imagine having seen my high school years.
What is the conclusion?
As long as I can I try to get as much as possible from this sour lemon, because I know that later on, I will be able to make a really delicious lemonade from it.
The music and a few pictures from Den Haag and a music, because life is still amazing.
That’s What’s up


Het is dezelfde in Nederlands. Nu heb ik geen trek in vertaling alles. Misschien in Den Haag ga ik alles doen, als de mensen me gaan motiveren. (:

Meglepetések / Surprises / Verrasingen

Már kereken három hónapja élek egy másik országban, és egészen érdekes látni a tényt: mennyit változunk nap, mint nap.
A magyar irodalom értéke mennyit nőtt, hogyan változok én is, és hogyan viszonyulnak hozzám az emberek.
Az elmúlt két hétben egy nagyon kedves barátomnak köszönhetően belekóstoltam a Vegán életmódba. Hogy van-e problémám a hússal? Nincs, de nélküle is teljesen jól érzem magam sőt…még mások is ízletesnek találják a salátáimat.
Mindezen csoda mellett még régi új emberek is feltűnnek, ami különösképpen örömmel tölt el. Néha egy egy beszélgetés több motivációval tölt el, mint amennyit el tudok képzelni, és az egyetlen dolog, amire képes vagyok a mosolygás.
Ma is szerencsém volt, hogy valaki ennyire boldoggá tett. A zene neki szól ezen a hajnalon. (:

It is certainly three months that I live in an Milky Chanceother county, and it is really interesting to see how much do we change day by day.
The value of the Hungarian literature is just growing in my eyes, beside the interesting way how I change, and how the people behave with me.
In the past two weeks because of an amazing person, I got a small blink in the world of being vegan. Do I have any problems with the meat? No, but without that I feel completely perfect moreover…others find my salades extremely tasty.
Besides all of this, there are new old friends just coming back in my life again, which makes me happy. Sometimes one conversation can give more motivation, than I am able to imagine, and the only thing that I can do is smiling.
Today I was also lucky, that someone made me the happiest person in the world. The music is for her.

Het is precise drie maanden  dat ik in een totaal andere land woon, en het is heel interessant te zien hoe veel wij veranderen.
De waarde van de Hongaarse literatuur is groter en groter voor mij, behalve de leuke manier hoe ik veranderen heb en hoe de mensen gedragen met me.
In de vorige twee weken kon ik een klein beetje kijken in de wereld van het vegan levensstijl.  Haat ik vlees? Nee, maar zonder dat kan ik totaal blij zijn  en ook…een paar mensen vinden mijn sla heel lekker.
Bovendien er zijn nieuwe oude vrienden komen terug in mijn leven. Daarom voel ik echt heerlijk. Soms een conversatie kan meer motivatie geven dan ik  voorstellen kan, en de enkele mogelijk activiteit is voor mij een glimlach te hebben.
Vandaag was ik gelukkig omdat iemand me de blijste mens op de hele wereld heeft gemaakt. Deze music is voor haar.

Ha az élet citromot ad, készíts limonádét!

Tegnap azt kívántam soha többé ne kelljen felelnem három ember életéért a tornyon. A kívánságom valóra vált, ma az enyémen kívül kilenc azaz 9 élet volt az én kezemben.
Délelőtt a legelső saját csoportomat vezettem, és újra megküzdöttem a magasságtól való félelmemmel. Egyre jobban megy. Sokaknak segítettem, és hihetetlen módon sütött a nap, miközben 10 percenként kaptunk egy kis jégesőt. Azt hiszem ma még az időjárás sem tudta mihez kezdjen magával annyi lehetősége volt. Egyszerűen nem tudott választani.
Csak egy felsorolás, mi mindent tettem is ma:

  • Torony, csoportvezetés
  • Kajak kölcsönzés végzése, kajakok javítása
  • Beülő övek és sisakok kikészítése
  • Evezőjavítás
  • Egy faajtó beszögelése
  • Este labdarúgást játszani
  • Boldognak lenni

Egyre többször ébredek rá, mennyi minden és mindenki fog hiányozni ebből az országból.
Hazafelé az edzésről Mitchcsel beszélgettem, és egy új gyöngyszemre találtam, ami a zenét illeti neki köszönhetően. Ezt ma meg is mutatom alul.
Egy újabb szép nap telt el. Ha mindez nem volna elég, miközben ezt a bejegyzést írtam kiborítottam a kis üveg söröm, ami talán egy jelzés, hogy idebent nem ártana felmosni. Legalább tiszta lesz a szobám is. (:

Yesterday, my only wish was to not be responsible for the life of three people again on the Blue Diamond. My wish came true, because today besides mine I had the life of nine so 9 lives in my hands.
In the morning I started today with my first own group, and I had the fight again with the height. It goes better and better. I helped as many as I could, and it was unbelievable how the sun was shining, meanwhile in every ten minutes we had a smaller hailstorm. I guess today the weather did not know neither what to do, it had so many possibilities. It simply could not choose.
Just a list, how many things have I done today:

  • Tower, guiding a group
  • Kayak loaning and kayak repairing
  • Preparation of safety belts and helmets
  • Rower repairing
  • Nailing a wooden door
  • At night playing football
  • Being happy I am just coming to the point more and more that I realise how many things and people will I miss from this country.

On the way back home with Mitch, we were talking, and I have just found a new pearl in the ocean of music thanks to him. I show it below.
An other nice day just pasts. If it were not enough, when I was writing this post I have knocked my small bottle of beer to the ground, which is maybe just a sign that I should also mop my room.
At least my room will also be clear. (:

En nu voor de eerste keer probeer ik ook in Nederlands schrijven. Als ik een paar fout heb, jullie kunnen dat vergeten. (:
Gisteren mijn allen wens was niet op nieuwe  voor drie levens verantwoordelijk zijn op de Blue Diamond. Mijn wens word vandaag werkelijkheid. Ik had niet  drie maar negen dus 9 levens in mijn handen en ook mijn.
In de morgen heb ik alleen met mijn eerst eigen group begonnen, en ik had op nieuwe het gevecht tussen me en de hoogtevrees. Het is beter en beter met elke dag. Ik hielp iedereen dat ik kon, en het is ongelofelijk hoe veel zon hadden wij met een kleine hagel in elke 10 minuten. Ik denk vandaag de weer wist niet wat moet hij doen, het had so veel mogelijkheid. Het kon eenvoudig niet kiesen.
Slechts een lijstje over hoe veel heb ik vandaag gedaan:

  • De toren , een groep leiden
  • Kayak verhuren, repareren
  • Voor bereiding van de gordels en de helmen
  • Paddelen repareren
  • Repareren en palletje
  • In de avond voetbal spelen
  • Blij te zijn

Ik ben meer en meer zeker hoe veel dingen en mensen ga ik missen van deze land.
Terug naar huis in de auto wij hebben met Mitch gesproken en ik heb een heel mooie liedje gevonden bedankt voor hem. Ik ga het beneden tonen.
Dus een andere leuke dag vergaat. Als het is niet genoeg, ik heb mijn bier  op de tafel vergooien. Misschien is het een teken dat ik moet opruimen in mijn kamer.
Minstens het ga ook schoon zijn. (:

Jack Johnson

Mooi weer vandaag

Csak úgy telnek a napok. Mennyire szomorú szokás az embereknél a felejtés. Itt arra a felejtésre gondolok, ami a mindennapokat illeti. Egyik nap telik és elmúlik a másik után, ahogy Latinovits írta egyik szerelmes levelében Ruttkai Évának :
“Múlunk és nem mulatunk. Az idő múlatja kedvét rajtunk.” Mennyire igaz, és én mégis szeretnék mulatni életem minden percében.

A mai napon kezdeményeztem egy megbeszélést amelynek lényege, hogy visszajelzéseket adunk egymásnak arról, hogyan is telt el az önkéntes programunk eddigi harmada vagyis 2 hónap, és ezen a találkozón lényegében először beszéltünk érzésekről. Csak hálás lehetek, hogy ez ma megtörtént, így nagyon boldogan telt a munka minden perce.
Vagyis majdnem…a délután folyamán megérkezett három 10 év körüli testvér az édesanyjukkal azzal a kéréssel, hogy szeretnék a “Blue Diamond” nevű tornyunkat megmászni, és én ennek olyannyira eleget akartam tenni, hogy felajánlottam a segítségem. Bár elfelejtettem azt a fontos információt, hogy még magam is a tériszonnyal folytatott harcom kellős közepén állok, így amikor a gyerekek a harmadik emelet magasságában másztak egy kötélen lógva, eléggé ijedt voltam, nemcsak saját magam, de helyettük is. Ha van a földön pokol, akkor azt sikerült átélni, mégis sikerült boldogan zárni a napot, miközben hazafelé biciklizve egy nagy felhő szakadt a nyakunkba.
Persze pár perccel később már égette a hátamat a napsütés miközben elkezdtem vacsorázni!

Valami ilyesmi a mosolyom ma.

The days are just passing. How sad habit is it for the people that they forget. Now I am thinking about that forgetting which is about the weekdays. One is just following and lasting after the other, as Latinovits Zoltán once wrote in a love letter to Ruttkai Éva:
“We are lasting and we do not have fun. The time is having its jokes on us.” How true is it, but still I would like to enjoy every day in every single minute of my life.
Today I initiated an evaluation, where the main point was to give feedback to each other with the organisation here, how do we feel, and after all I think it was the first time when we talked about emotions. I can be only thankful for this conversation, after this the whole workday was perfect.
I mean almost…in the afternoon three brothers about the age of 10 have just arrived here with their mother with the request of climbing our tower the “Blue Diamond”, and for this favour I wanted to do my best so hard, that I offered my own person as a help. However I forgot the really important fact, that I am still in the middle of the battle between the fear of height and me, so when the three children were hanging on one rope three floors  away from the ground, I was scared. Not just for my- but also instead of themselves. If there is hell on Earth, I had a long time today there, but by the other hand I could call it a happy day after all, while having cycling home we met a cloud, and it decided to rain cats an dogs.
Of course as I started to have my dinner the sun was burning my back!

Today my smile was something like this.

IMG_20160331_111700[1]