Kérsz valamit a joghurt mellé? – Egy kanalat

A hétvége több szempontból is nagyon szép volt. Visszatérve Kecskemétre találkoztam Istvánnal és Dalmával. Igazi öröm, ha arra gondolok, milyen jókat tudunk nevetni egy egyszerű pizza mellett.
Aznap este befejeztem a La Haine című filmet, ami eléggé elgondolkodtatott. Franciául néztem felirattal, de így is sokkolt. Még mindig vannak részek, amiket igyekszem feldolgozni.

Ma egy kellemeset reggeliztem Mariettával. A cím egy megtörtént párbeszédből kicsípett rész. A kedves pincérlány még egy mosolyt is hozott mellé. Talán kedves emberekkel kellene minden nap lennem.

Tökéletes zárása a napnak, Barnabás humora, a közös főzés és a TED videók böngészése. Megnéztem már 2-3-at franciául. Valami gyönyör, amit nem tudok könnyen leírni.

#100 boldog nap #7. nap


The weekend was amazing because of several reasons. Having returned to Kecskemét, I met István and Dalma. It has been a pleaure, how joyful can we still be, simply by eating together, and enjoying a few jokes.
That evening I finished the movie La Haine, which made me think over a few questions. I have seen it in French with English subtitles, but the effect is still unbelievable. There are still parts that I am trying to process.

Today I had a beautiful breakfast with Marietta. The title of the post( Would you like something to your joghurt? – No,just a spoon please) just happened in the morning between her and the waitress who also gave a big smile to us. Maybe I should spend my days with nice people only.

The perfect closure of the day was the houmor of Barnabás, the cooking and the browsing between TED talks. I have just seen 2-3 of them in French. It is a kind of beauty that is really hard to describe.

I also kno by now that I do not want to be in Kecskemét, in that place ever. It is rough to confess to myself, but still. “So far so good, it doesn’t matter how you fall, it is about how you land.”

I try to fall downside up. (:

#100 happy days #Day 7.

That’s what’s up


Négy hónap telt el amióta teljesen megváltozott az életem.

Milyennek mondható ez a változás?
– Fogalmam sincs. Annyit tudok, hogy nap, mint nap próbálok pozitív maradni és megtartani a boldog pillanatokat fontosnak, miközben a kellemetleneket igyekszem elengedni.
Mit látnak ebből mások?
– Azt, hogy visszahúzódó vagyok, nem vicces, unalmas és még csak inni sem szeretek, ami bizonyos körökben nagyobb bűn, mint bármi más.
Mi ennek a következménye?
– Nem teljesen vagyok motivált. Néha egyáltalán nem. Nem motiválnak a  kollégák sem, hogy még jobban megtanuljam a nyelvet, már így is túlszárnyaltam az elvárásokat, még ha az iskola vége óta megközelítőleg 10 szót ha tanultam. Ehelyett inkább franciául tanulok. Előfordul, hogy a szobámban ülök, és nem akarok kimozdulni, ami persze a saját döntésem, de nem érzem, hogy itt kíváncsi lenne pár emberen kívül bárki is a gondolataimra, miközben tudom, hogy otthon sok barátom van, akik hiányolnak és akik nekem is hiányoznak.
Akkor mégis miért vagyok még mindig itt?
– Vannak olyan csoportok, akik őszintén kedvesek. Olyan barátok, akik őszintén szeretnek, és már nem tart olyan sokáig. Biztosan fog hiányozni a belgiumi élet, és a kulturális sokszínűség, amikor egy beszélgetés alkalmával a nyelv háromszor vagy négyszer változik 5 percen belül. Ellenben a munka nagy része egyáltalán nem, jobban mondva a hozzáállás.
Ha ez nem volna elég, itt van még Antonio, akivel egyformán szükségünk van egymásra, és támogatjuk egymást. A héten megkérdezték, hogy a férfiakhoz, vagy a nőkhöz vonzódom-e, ami ironikus ha egy kicsit is visszagondolok a középiskolai éveimre.
Mi a konklúzió?
-Ameddig tehetem, megpróbálom a legtöbbet kifacsarni ebből a savanyú citromból, mert tudom, hogy később még nagyon finom limonádét tudok belőle készíteni magamnak.
Egy kis motiváció pár képben Hágából és zenében, mert mégiscsak csodás az élet.


Four months have already gone since my life totally changed.

What is this change like?
– I have pretty much no idea. I know that I try to stay positive every day, and only keep the pleasant moments, meanwhile try to let the less nice ones go.
What can other people see from this?
-I am shy, not funny, boring and moreover, I do not even like to drink, which is the biggest crime in certain places on the Earth.
What are the consequences?
I am not so motivated. Sometimes not at all. The colleagues are not giving me feedback that  I should learn the language more, I have already done more than they could have ever imagined, although since the end of school, I barely learnt like 10 words. I learn French now. It happens sometimes that I am just sitting in my room, and I do not want to go out, which is of course my decision, but I do not feel that anyone would be interested in my thoughts besides a few number of people, meanwhile many friends are missing me, and I also feel the same about Hungary and them.
Why am I still here than?
– There are groups, who are frankly kind. Friends who really love me, and it is not even so long. I am sure that I will miss the life in Belgium, and the cultural diversity, when in one conversation the language changes three or four times in 5 minutes. However the work will not be missed at all or to be more precise, the attitude.
If it was not enough, Antonio is also here, who we really need each other with, to support each other. He is the truest best friend of mine since months. This week I was asked a question whether I am into men or women, which is the biggest irony that I could imagine having seen my high school years.
What is the conclusion?
As long as I can I try to get as much as possible from this sour lemon, because I know that later on, I will be able to make a really delicious lemonade from it.
The music and a few pictures from Den Haag and a music, because life is still amazing.
That’s What’s up


Het is dezelfde in Nederlands. Nu heb ik geen trek in vertaling alles. Misschien in Den Haag ga ik alles doen, als de mensen me gaan motiveren. (:

Meglepetések / Surprises / Verrasingen

Már kereken három hónapja élek egy másik országban, és egészen érdekes látni a tényt: mennyit változunk nap, mint nap.
A magyar irodalom értéke mennyit nőtt, hogyan változok én is, és hogyan viszonyulnak hozzám az emberek.
Az elmúlt két hétben egy nagyon kedves barátomnak köszönhetően belekóstoltam a Vegán életmódba. Hogy van-e problémám a hússal? Nincs, de nélküle is teljesen jól érzem magam sőt…még mások is ízletesnek találják a salátáimat.
Mindezen csoda mellett még régi új emberek is feltűnnek, ami különösképpen örömmel tölt el. Néha egy egy beszélgetés több motivációval tölt el, mint amennyit el tudok képzelni, és az egyetlen dolog, amire képes vagyok a mosolygás.
Ma is szerencsém volt, hogy valaki ennyire boldoggá tett. A zene neki szól ezen a hajnalon. (:

It is certainly three months that I live in an Milky Chanceother county, and it is really interesting to see how much do we change day by day.
The value of the Hungarian literature is just growing in my eyes, beside the interesting way how I change, and how the people behave with me.
In the past two weeks because of an amazing person, I got a small blink in the world of being vegan. Do I have any problems with the meat? No, but without that I feel completely perfect moreover…others find my salades extremely tasty.
Besides all of this, there are new old friends just coming back in my life again, which makes me happy. Sometimes one conversation can give more motivation, than I am able to imagine, and the only thing that I can do is smiling.
Today I was also lucky, that someone made me the happiest person in the world. The music is for her.

Het is precise drie maanden  dat ik in een totaal andere land woon, en het is heel interessant te zien hoe veel wij veranderen.
De waarde van de Hongaarse literatuur is groter en groter voor mij, behalve de leuke manier hoe ik veranderen heb en hoe de mensen gedragen met me.
In de vorige twee weken kon ik een klein beetje kijken in de wereld van het vegan levensstijl.  Haat ik vlees? Nee, maar zonder dat kan ik totaal blij zijn  en ook…een paar mensen vinden mijn sla heel lekker.
Bovendien er zijn nieuwe oude vrienden komen terug in mijn leven. Daarom voel ik echt heerlijk. Soms een conversatie kan meer motivatie geven dan ik  voorstellen kan, en de enkele mogelijk activiteit is voor mij een glimlach te hebben.
Vandaag was ik gelukkig omdat iemand me de blijste mens op de hele wereld heeft gemaakt. Deze music is voor haar.

Az idő / The time / De tijd

Az elmúlt két hétben nem írtam, pedig minden nap történt valami említésre való, mint például a születésnapom, egy brüsszeli városnézés, egy kellemes tea,ma anyák napja és sok gondolat. Talán ez is a szépsége annak, hogy élünk, minden nap találhatunk valami szépet, ami magával tud ragadni pár percre a szürkeségből.

Ma egy nagyon gazdag család baráti összejövetelén foglalkoztattuk 30 gyereket, egy hihetetlenül gyönyörű városban melynek neve Sint-Martens Latem.
A különbség egy épület között itt, és a brüsszeli negyed között ahol tegnap jártam, ég és föld.

Most van a ballagások ideje és egyszerűen hihetetlen, hogy már egy év eltelt újra, pedig szinte én is csak most végeztem az iskolával. Az érzéseket amik kavarognak bennem nehéz volna leírni.
Leginkább talán boldog vagyok és kétségbeesett, és csak gyönyörködöm.
Ma jazzt hallgattam és rájöttem , hogy imádom, lent megtalálható a link is! (:
——–
In the past two weeks I haven’t written here a single word, however every day happened something to be mentioned, e.g. my birthday, a sightseeing in Brussels, a pleasant tea, today mothers day and many thoughts. It can also be the reason why life is beautiful, that we can find something nice, that will bring a small colorful light into the grayness of the weekdays.

Today we have facilitated different activities for 30 children on a party of a really rich family, in an unbelievably beautiful city called Sint-Martens Latem.
The difference between a building here, and one that I have seen in the part of Brussels is like chalk and cheese.

It is the time of the graduations and the fact that one year has already gone again is just scary, since I can remember mine as if it was yesterday. The emotions  inside me would be really hard to be described.
Mostly I am maybe happy and in between doubts while the only thing I can do is wondering.
Today I was listening to jazz, and I have just realized how much do I love that. The link is here below! (:
——-
In de vorige twee weken heb ik geen woord geschreven, ofschoon elke dag gebeurd iets vermeldenswaard, b.v. mijn verjaardag, een plezant bezoek in Brussel, een lekkere thee, vandaag is Moederdag en heel vele gedachten. Misschien is het de reden waarvoor elke dag mooi is dat wij kunnen altijd iets verbazingwekkend vinden wat heel veel kleur in de grijs weekdagen brengen .

Vandaag hebben wij de hele dag met 30 kinderen gespeeld gedurende een familie ontmoeting die echt rijk is, in en ongelofelijke mooie stad Sint-Martens Latem.
De verschil tussen een huis hier en een in Brussel wat ik gisteren heb gezien is hemelsbreed.

Tegenwoordig studeren de mensen van de school af, en ik kan het niet geloven dat een jaar is al gepasseerd. Ik kan mijn herinneren zoals het gisteren was, maar toch. De gevoelens erin mee zijn strijdige.
Het meest van al ben ik blij en wanhopig terwijl de enkele ding dat ik kan doen is op te kijken.
Ik heb vandaag geluisterd naar jazz en het bleek uit op nieuw hoe veel ik dat hou van.
Hier is de link van dat! (:

Jazz